2011. december 31., szombat

Boldog Újévet!

Köszönöm a támogatásokat, az eddigi évben jövőre remélem még találkozunk, ugyebár én történet író versenyen is szerepeltem amit megnyerten én ezt kaptam újévre és a ti bizalmatotokat megmutatom az újévi táblát, amit csináltam, illetve az oklevele és a történetem amivel nyertem :) ( a táblát más blogos is kiteheti)

OKLEVELEM!!!
TÖRTÉNETEM!!!!
Melyiket válasszam ?

A szerelmet,vagy az igazi szenvedélyt?

(3. évad Fanfiction Elena Stefant vagy Damont válassza?)


A dőlt mondatok az a gondolatában játszódó jeleneteket jelenti!




/Elena szemszöge/


A szerelem , olyakor fájdalmas , de van amikor méz édes a gyümölcse , most e közt kell választanom .

Stefan elment és nagyon hiányzik ha rá gondolok szívem és lelkem görcsbe rándul és szikrákat szór.

Érzékenyen érint ha róla beszélnek , vagy ha szidják , pedig amit tett azt a testvéréért Damon ért és szerelméért értem tette .

Úgy gondolom , soha sem fogom tudni ezt a fájdalmat lelkemből és szívemből kivarrni amit az ő elvesztése ejtett sebet .

Az egyetlen támaszom ebben Damon volt , csak hozzá tudtam fordulni ha gondom vagy lelki problémám volt .

Persze a lányok is segítettek benne , de ők inkább a szerelmi életükkel voltam elfoglalva .

Caroline Tylerrel ,Bonnie pedig az öcsémmel.


Merengő gondolkodásomból Damon ébresztett fel .

- Hahó..

- Oh.. bocsi tessék ?? kérdeztél valamit?

- Óh.. igen ábrándozó kisasszony azt hogy mit kérsz ebédre mert hogy vért nem kérsz abban biztos vagyok .

- Nem érdekel . Mindegy amit találsz .

- Vért.

- Jó akkor rántotta forgattam meg a szemem ránézve

- Vili válaszolta . – De , biztos nem kéne vér?

- Damon! .. Elegem van oké .?! –Most vesztettem el azt a személyt akit a legjobban szeretek ezen világon .

- De , te még képes vagy ezzel is szekálni.. ah.. –Komolyan mondom ti Salvatorék sohasem fogtok megváltozni.

Pattantam fel a kanapéról és vágtattam az ajtó felé kilépve az ajtón az erdő felé szaladtam sírva .

Mindig felhozza .. mindig bennem ezt az érzést , pedig tudja menyire érzékeny vagyok rá . /Gondoltam magamban/

Az erdő kellős közepén megbotlottam egy fadarabban és orra estem .

- A franca , kiabáltam el magam .

Majd valaki a tenyerét ,a számra tapasztotta , hogy ne tudja még véletlenül se kiáltani.

- Most leveszem rólad a kezem de ne sikíts . mondta egy nagyon ismerős hangú férfi .

Felé néztem és szívem egyszerre vert hevesen , lassan , és gyorsan . A könnyeim abban a pillanatban utat engedtek maguknak és záporként hullott az őszi avarba .

- Stefan .. motyogtam a szemébe nézve sírva .. megakartam ölelni de ő ellökött magától ..

Erre csak kérdően néztem rá.

- Többé ne ! mondta ki komor erős hanggal ami teljes villámcsapásnak számított bennem .

- Hogy.. hogy.. mi ? – Stefan hát nem veszed észre , hogy ki vagyok ?

- Már hogyne venném észre ! Pillantott rám keményen!

- Mi lett veled ? Mit tett veled Klaus ? kérdeztem remegő hanggal .

- Nem magyarázkodni jöttem . Csak azért hogy megmondjam : - Ne keress ! –Ne Gondolj rám ! – Felejts el ! – Vedd nem megtörténtnek az együtt töltött időnket , mintha soha sem ismertél volna . – Már nem szeretlek .

E – szavak hallatára a szível még jobban fájt mintha egy karót döftek volna bele , de amikor azt mondta , hogy már nem szeret akkor végem volt , azt hittem az életemnek itt ebben a pillanatban vége .

- Mi lett veled ? Mit tett veled ? suttogtam magam elé !

- Hüm . Ő semmit ő csak ráébresztett arra ami vagyok . és arra hogy az emberi vér egy kincs amit ki kell használni és élvezni ameddig van .

- Donor emberi véren élsz ?

- Nem ! Ölök! És élvezem az ölést és a kint amit kiabálnak hogy ne tegyem ! Egy RIPPER lettem aminek mindig is kellet volna lennem .

Majd eltűnt a szavak hallatán rosszul lettem és csak néhány szó csengett bennem „ RIPPER ; Ölök” „ RIPPER ; Ölök” .. majd minden elsötétült és a hideg avarba hulltam .

Hát igen ez vagyok én aki mindenért elájul és minden baja van , remek . Próbáltam kinyitni a szemem de nem ment feladtam .

Ájulásomból meleg szellő ébresztett fel , csak egy szó csúszót ki a számon .

- Damon.. nyögtem szinte élettelen számmal.

- Itt vagyok .. – Most már minden rendben lesz oké ?

- Találkoztam Stefannal.

- Hogyan ? húzta fel a szemöldökét

- Igen és .. gyűlöl engem Damon .. gyűlöl.. és embereket öl .. azt mondta hogy Klaus ráébresztette hogy neki a RIPPER ség az énje , de ez nem igaz ez nem ő! Bújtam oda sírva hozzá és fejem a vállába fúrtam.

- Csss … El kel fogadnunk , hogy a mi Stefanunk már nem az igazi. Ez ellen nem tudunk tenni.

- Megkért hogy ne keressem. –És ezt is teszem majd . Mi mást tennék ha a szemembe mondta hogy gyűlöl s nem szeretett és egy életre felejtsem el . ? - Megteszem neki … fájó szívvel de megteszem , ha ő így bánt velem viselje a következményeit. De nekem többet ne jöjjön sajnáltatni magát , mert csak arra képes.

- Nem tudod hogy ez nekem mennyire fáj az is amit én mondok és az is amit ő ! Borultam sírva a vállára!

- De tudom! , Mert nekem meg téged rossz így látnom .. – Mit tegyek hogy jobban legyél!

- Azt , hogy te soha se hagy el ! néztem mélyen a szemébe!

- Ezt nem is kellet volna kérned ! Mosolygott kacéran.

- Legalább egy dilis Salvatore legyen az életemben .. mosolyogtam és gyengéden a vállába ütöttem.

- Héj.. szóval már dilis is vagyok ! Kezdett el Csikizni ..

- Damon.. Damon !! elég .. Meghalok a sok nevetéstőm .. elég .. kuncogtam majd hogy abba hagyja inkább megöleltem .

- Így legalább nem tudsz Csikizni mondtam suttogva a fülébe.

- Ha akarnálak tudnálak .. – Édes .. vámpír vagyok !

Amikor kimondta az édes szót egyből dobogni kezdett a szívem .. de nem értettem miért nekem Stefan iránt kéne ,hogy dobogjon kicsit elhúzódtam tőle de a kezem még mindig nem vettem le róla! Csillogó szemekkel néztem tengerkék szemeibe ami teljesen megbolondított ,majd szemeiről a szájára vándorolt a tekintetem .. egy gyenge pillanatomban elfogott a vágy hogy megtegyem ,és megtettem .. magcsókoltam .. és ezt olyan szenvedéllyel tettem mint még senki mással. Hihetetlen milyen jól tud csókolni . Gondolkodtam el rajta .

Csak egy pillanatra vettem el tőle a számat ,de ő már szolni akart.

- Elena én .. de nem hagytam az ölébe ültem a kezem a hajába túrtam és úgy csókoltam tovább , amit ő ugyan olyan szenvedélye viszonzott is!

- Szeretlek Damon! – Kívánlak! – Ezt tudnod kell ! Lihegtem neki

- Én is szeretlek !


/Damon szemszöge/


Nagyon meglepett Elena viselkedése de örültem neki .

Az egyik percben csak tapsokat hallottunk amitől elszakadtunk egymástól de még mindig az ölemben ült!

- Gratulálok nektek ! néztünk a szó irányába és Stefant pillantottuk meg .!

- Te meg mit keresel itt? Néztem rá undorral !

- Klaus küldött hogy vigyázzak Elenára nehogy valaki megkóstolgassa ..

- De egyébként folytassátok csak nyugodtan nem zavar ..

- Stefan tipli oké ? Ha Elenára valaki rámászna akkor megtudnám védeni nem kellesz még te is púpnak.

- Menny el Stefan szólt közbe Elena ! Láttam rajta hogy próbál erős lenni de szinte már sírt!

- Tűnj el ! Nem kell tőled semmi Te mondtad .. felejtselek el , ne gondoljak rád , és hogy sosem szerettél ,

Akkor mit vársz hogy jaj drága szerelmem de jó hogy itt vagy .. annyira hiányoztál ? Hát ezt az örömöt meghagyom a bátyádnak !

- amint látod Elfelejtettelek Drága Stefan .. Tűnj el !! nem kell a segítséged majd felállt az ölemből és odasétált Stefan hoz! Óh .. ezzel még tartozom ment oda hozzá és egy óriásit lekevert az öcsémnek erre csak elkérdtem de amikor azt észleltem hogy Stefan felemeli a kezét hogy visszaadjon neki valami ilyesmit akkor vámpírsebességgel mellette termettem és megfogtam a kezét!

- Meg ne próbáld! Néztem ré dühösen.

Hírtelen Elena közénk állt és átölelt nehogy összeverekedjünk .

- Nem éri meg!

- Tűnj el öcsi .

- Miért ? Ez az én házam is !

- Már nem !

- Gyere Elena Menjünk!

- Nem mentek sehova fogta meg erősen Elena kezét!

- Ez fáj! Engedj el Stefan !

- Stefan!!, hidd el baromi hálás vagyok amiért segítettél hogy ne haljak meg . De az hogy Elenával már nem vagytok együtt a te gondod ! Engedd el!

Stefan elengedte Elena kezét és kimentünk a hátsókertbe és leültünk a padra!

- Még mindig fáj az elvesztése ! de , remélem könnyebb lesz majd! Szólt Elena amint leültünk!

- Talán át kéne változnom . Erre egy meglepő furcsa pillantást vetettem rá ..

- NEM! Kiabált Stefan a Háttérből!

- Nem hagyom hogy Örökre vele légy . Ordított teljes erejéből!


VÉGE!

Íródott:2011.11.06.-án!


Nina Girl


2011. december 28., szerda

FONTOS

Mindenkinek szól hogy A hibridem és én mappát megszüntettem . oldalsó linken A hibridem és én fejezetei cím alatt találhatóak a részek, oda írjátok a komikat. és ott olvassatok.

A hibridem és én 03. fejezet

Harmadik fejezet : Visszatekintés a múltba 03. rész / Katherine /
/Elena szemszöge/

Az , hogy az emberi életemnek ebben a percben, órában véget ért, egy kisebb félelmet ejtett bennem. Most azt várva, hogy újraéledjek vámpírként, ez alatt az idő alatt volt időm gondolkodnom, hogy miért nem tudtam , miért nem mertem eddig bevallani magamnak azt a gyönyörű érzést ami az egyik Salvatore fiú iránt érzek vagyis amit Damon iránt  érzek.
A Stefannal való szerelmem nagyon szép volt, boldog voltam ebben a szerelemben, de amikor már Damon a közelemben volt, a lélegzetem elállt a szívem egyszerre vert lassan , hevesen , és gyorsan , azt az érzelmet amit iránta táplálok, azt még senki iránt sem éreztem . De, legbelül nagyon is tudtuk mind a ketten , hogy ennek most volt itt az ideje, hogy ez beteljesüljön . A következő pillanatban erős fény  szúrta  a szemem és nagy éhség gyötört , majd egy olyan személy ült a kanapén mellettem engem figyelve akire egyáltalán nem számítottam. Aki kiköpött a hasonmásom volt.

      -     Katherine! Ültem fel lassan a hasamhoz nyúlva ahonnan már eltűnt a kés okozta seb.

-          Nézz csak rám ! fogtam meg az egyik kezével az arcomat majd erősen tekintett ugyan olyan barna szemembe amilyen az övé volt. Nem értettem túlságosan a reakcióját aztán megértettem miért húzta gúnyos mosolyra a száját, majd elengedte az arcom.
    
-          Sejtettem , hogy hamarosan bekövetkezik ez a pillanat . – De  hol van Damon ? nagyon furcsa, hogy ő csak úgy belegyezett abban hogy ez legyél. Gondolkodott cinikusan.

-          Szerinted ha itt lenne ezt engedte volna ? Hát rosszul gondolod KATHERINE ! álltam fel dühösen.

-          Miért mi történt?

-          Klaus hibridet akar belőle csinálni ! mondtam ki nagyot nyelve .

-          Hogy mi ? miért pont Damon ? –És hogy lehetsz te vámpír ?

-          Varázslat van rajtam , ami megöl két órán belül vámpírvérrel a szervezetemben és újraéledem vámpírként Ha Damon nem megy el velük .

-          Igaz , elment vele de tudtam , csak akkor leszek képes Klaussal szemben segíteni, hogy kiszabadulhasson  meséltem el az egész történetet ha hasonmásnak.

-          Oké, de kinek a vére  van a szervezetedben ? Kérdezte összeszűkített szemmel és ráncosított homlokkal.

-          Nagyot sóhajtva mondtam ki neki végül a választ : STEFAN

-          Sejtettem, De hiába vagy te vámpír, Klaushoz édes kevés vagy picinyem,  nem sokat változtat a tényen hogy átváltoztál. – De együtt megpecsételhetjük a sorsát a hibridnek emelt ki a kabátjából egy régi kötésű anyagban lévő cuccot, szétnyitva egy fehér csavart karó volt benne és hamu egy üvegcsében.

Sejtettem, hogy mi lehetett az , gondolom a fehér tölgyfából van ami leégett még 1864 ben, de mit keres ez Kath.. ná ?

-          Ez a fehér tölgyfából készült ?  Erre ő csak egy elismerő bólintással válaszolt.

-          De mit keres ez nálad , és hogy idehoztad, ha nem is tudtad, hogy mi történt.

-          Eredetileg Damonnak akartam hozni de látom ez az ő segítségére fog majd szolgálni.

-           – Ha egyesítjük az erőnket és ezt használjuk emelte fel a karót, akkor a te hős szerelmesed életben marad.

-          Oké akkor menyünk , örültem hogy megvolt minden ami kellet és megmenthetjük a férfit akinek magamban bevallottam hogy igen is szeretem.

-          Még nincs meg minden 3 dolog hiányzik kiabált utánam ..

-          És mégis mi  a franc olyan fontos hogy nem mehetünk ? 


____________________________________________
Tudom nem lett valami hosszú , de igyekszem a 4. kel és az a 3 hiányzó dologról fog szól megismerjük majd benne Mey-t !



2011. december 24., szombat

Merry Christmas

2 képet is hoztam! :) mind a kettőt én készítettem , nekem az első jobban tetszik :) amibe most látom , hibát követtem el mert a karácsonyt vél.. két rr-rel írtam xd


2011. december 23., péntek

infó

nah most már a főoldalon is lesz történet kitéve és oldalsávon pedig minden ott lesz linkelve onnan is elérhető a történetek!!

A hibridem és én : 02. fejezet



Második fejezet: Visszatekintés a múltba!



/Másfél évvel ezelőtt . Damon szemszöge/



Este 21:00- kor

Elena végleg lemondott Stefanról ,ami eléggé kedvező számomra , de azért rossz volt nézni, nap mint nap , hogy a tőle kapott nyakláncot szorongatta , közben abban bizakodva , hogy szerelme visszatér, és minden a legjobban fog működni , hála istennek ennek a korszaknak vége és most már több időt töltünk együtt, többet nevet , és a kapcsolatunk nagyon pozitív irányú lett, való igaz , még nem felejtette el  Stefant, mert az nem olyan könnyű , de úgy érzem, hogy már könnyebb mint először. Minden nap felhív, vagy meglátogat legalább hét óra előtt de most nem hívott, és nem is jött talán valami baj lehet, aggódom, de lehet hogy csak képzelődöm é furcsa hogy ma nem is beszéltünk, minden estre meghívom. Elővettem a kis készüléket a zsebemből, majd keresni kezdtem a nevét , amit sikeresen meg is találtam és hívtam, nagyon ideges voltam amikor csak a hangposta szólalt meg : „Szia itt Elena Gilbert kérlek hagy üzenetet puszi .” Mérgemben a földhöz akartam vágni a telefont de aztán eszembe jutott , hogy lehet valamelyik barátnőjénél van mint szokásosan ilyekor. Megint keresni kezdtem a számokat a telefonomban elsőnek Bonnie-n akadt meg a szemem ezért őt hívtam, hála az istennek neki kicsörgött a telefonja.



-          Haló? Szolt bele egy igen csak vékony hangú fiatal , de álmos hangú nő.



-          Szia Bonnie! Damon vagyok! Beszélnünk kell … De nem hagyta hogy befejezzem a mondókámat ős közbevágott .



-          Remélem nagyon jó okod van arra, hogy felkeltesz az éjszaka leple alatt, különben kinyírlak .



-          Bonnie nem tudom, hogy aggódnom kellene – e de , Tudod hogy Elena minden nap eljön vagy felhív! De ma egyiket sem tette meg, a telefonján csak hangposta szólalt meg, és aggódom , hogy valami baj érte!



-          Rendem megpróbálok tenni valamit , és ha valamit találok szólok, mondta szemét dörzsölve a boszorkány, majd kinyomta a készüléket.



Damon is letette a telefont , hallotta hogy valaki bejött az ajtón és sírva áll mögötte , megfordul, hogy jobban szemügyre vegye a mögötte álló személyt . A világ legszebb , és legboldogabb nőjét láttam magam előtt , de mégis sírva állt ott . Nagy lendülettel szaladtam hogy átöleltem, a lányt mert nagyon aggódtam értem.



-          Elena! Istenem ! már mindenütt kerestelek , de miért sírsz ?

A lány szóhoz sem jutott csak bámult a levegőbe és a vállam fölött mögém mutatott.

-    Mit akarsz mutatni ? néztem összeszűkült szemekkel majd hátrafordultam , és számomra egy nagyon nem kívánatos személy állt .



-          Klaus! Majd fogtam Elenát magam mögé toltam és úgy védelmeztem, hogy ne essen baja.



-          Mit tettél vele? Kérdeztem idegesen a hibridtől, összeszűkült szemmel.



-          Egy varázsige van rajta , egy olyan hogyha vámpír vér van a szervezetében, és te nem jössz velem akkor 2 órán belül meghal , amiről gondoskodni fog az és bajtársam .



-          STEFAN! Kiabálta a hibrid , Stefan azonnal Elena mellett termett felsértette csuklóját és kényszerítésre méltatta a lányt, hogy igyon a véréből. Már éppen le akartam szedni róla a ripper öcsémet, amikor Klaus meggátolt .



-          Tudod, hogy mi az ára nem igaz? Mutogatott az ujjával a hibrid . Egy mozdulat és a lány halott, lehet egy új vámpír barátnőtők!



-          Már mondtam! De elevenítsünk egy kicsit részletesebben, Vámpír + ÉN+ E- gyönyörű lány mutatott Elenára.



-          Oké, ! Tudtommal elég néhány csepp hozzá a hasonmásból! Tehát utána nem bántod ? ha megteszem?



-          Szavamat adom! Mosolygott színpadiasan. –De! Vámpírvérrel a szervezetében, ha netalán szöknél még az átváltozás előtt, akkor kitudjam nyírni e- bájos hölgyet.



-          Oké ! De egy valami… - Hagy búcsúzzak el tőle!



-          Ahogyan kívánt nyújtotta a karját az esélyre a hibrid.



-          Elena, ígérd meg hogy vigyázol magadra , és nem jössz utánam !



-          Nem kérheted, hogy mondjak le RÓLAD is .. szipogta könnyek közt.



-          Muszáj , - De ne feledd, SZERETLEK! Mindig is szerettelek, és foglak is . Suttogta a lány fülébe alig halhatóan de tudta , hogy a lány halja még nyomott egy forró csókot a homlokára és szélvészként tűntek el mind a hárman.





/Elena szemszöge/



Szeretlek… Szeretlek..

Csak ez a szó csengett a fülemben, és tudtam hogy én is szeretem ebben a pillanatban vallottam be magamnak hogy igen is szeretem Damon Salavatore-t . Tudtam , hogy megkell mentenem,  de ez emberként lehetetlen, csak az tudott az eszembe jutni ami az emberi véremmel együtt kering a szervezetemben, igen a vámpírvér muszáj csak így menthetem meg. Fogtam magam  és az éjjeli szekrényen heverő kést a kezembe fogtam , és a hasamhoz emeltem, összeszorítottam a szemem és a szám majd magamba szúrtam. Élettelen testem a földre rogyott mint egy ruha és vártam míg feltámadom, vámpírként.


***
Ez hosszabb lett remélem kapok néhány pozitívumot!


A hibridem és én : 01. fejezet

Első fejezet * _ *  Nem álmodtam !


/Salvatore villa , Elena szemszöge/

Mély álmaimban négy alakról álmodtam az arcukat nem láttam csak a lábukat és a testüket , mégis legbelül éreztem, hogy valamiféle kötelék köt hozzájuk  közeledtek felém akaratlanul is de futni kezdtem vámpírsebességgel de ő gyorsabb volt és elkapott  „ Mondtam hogy soha sem szabadulsz tőlem amíg meg nem öllek ” , a következő pillanatban a keze már a mellkasomba fúródott és a szívemet szorította , most már láttam hogy ki az „ De én megöltelek” Igen Klaus volt az , és mellé szegődött még egy férfi és két nő a férfit is nagyon jól ismertem Eliha  volt az a két nőből csak az egyiket ismertem fel Katherine volt az , de ő nem halt meg akkor miért látom ?
A másik nő közeledni kezdett felém és gúnyosan , persze egy kis iróniával mosolygott rám és simított végig az arcomon . – Szegény kis Elena , de jól fogok szórakozni a te kis hibrid pasiddal, tudod nagyon szemre való mosolygott és a következő pillanatban megjelent Damon is és átkarolta a nőt majd megcsókolta fájó szívvel néztem hogy a szívem darabokra törik közben , már nem ellenkeztem a halál elöl . „- Most már megölhettek !” mondtam ki és fájdalommal a szívem helyén estem össze a téli hóban , majd felébredtem és ugrottam egyet az ágyban , észlelve hogy Damon még mindig alszik mellettem és nem hagyott el , nagyot sóhajtva fogtam meg a fejem és „dobogó” vámpír szívemhez nyúltam, felálltam és lementem a nappaliba , készítettem magamnak egy kávét és a tűzzel szembeni kanapéra ültem le .  Egy enyhén hideg kéz érintését véltem fel vállamon azt hittem Damon az de tévedtem, amitől még jobban féltem , amiről azt hittem most már végleg vége , most ismét itt van és az én vállamat fogja .
- Klaus! Rezzentem össze ültő helyemben de aztán felálltam .
- Én megöltelek, hogy kerülhetsz ide?
- Szervusz Elena…


*****

Jelenleg itt vége az első fejezetnek . tudom nagyon rövid lett de szerintem izgi is , és remélem valamennyire hatottam rátok ezzel a történettel ha igen értékeld ! és írj komit is!

Nina Girl





2011. december 20., kedd

Ismertető

Sziasztok!
Először is ide is kiteszem a blogom bannerjét!
 Tehát Mindenki sok szeretettel üdvözlök, a blogra hamarosan felkerűl az 1 fejezet a voksotokkal 
eldöntött időpontban. A történetről hírek, illetve az ismertető külön mappában található majd.
Annyit kérnék még, hogyha elolvasod a történetet akkor kérlek írj komentet.
Minden új történet végén lesz egy rövid szavazás (értékelés) és megkérnélek titeket, hogy ott majd kattintsatok a megfelelő válaszra!
Röviden ennyi még jlentkezem és NE felejtsetek el SZAVAZNI arra hogy mikor legyen a történet!
Puszi Nina Girl